Szerelmem!

Holnap lesz 11 éve, hogy házasok lettünk. Még ha a tavalyi, kerek számos másodlagzit nem is tudjuk jó kilenc évig felülmúlni, akkor is szerettem volna neked valami emlékezeteset adni. Sose csináltunk válogatáskazit, talán mostanra megértünk erre is. Választottam a 11 évhez 11 dalt, meg pár mondatot a fejemből. Tessék!

1. Sárosi Katalin: Különös éjszaka

Mindjárt az elején vacillálni kezdtem, hogy a mi dalunkból melyik verziót hozzam: a szép, lágy, nagyonangolkeringős elegánsat az eredeti előadóval meg nagyzenekarral? Vagy inkább a rövidre vágott Csinibabás verziót? Kamaszosan esetlen a szigeten titokban ténfergő Ernesztin-Simon bá’ kettős. (“Hopp, hopp, tudok úszni, csak most nem jut az eszembe.”) Akárcsak félénk, 17 éves önmagunk. Meg eleve azért lett ez a mi számunk, mert rosszul emlékeztél, hol és mikor is volt az a bizonyos első csók. És bár mostanra elegánsan, felnőttesen, nagyzenekarosan táncolunk rá, mikor a Maraton Band csak értünk játssza, de ott él bennem a dilipók, aki a kritikus ponton mindig beüvöltené, hogy “Tömbtársam!”

2. Ghymes: Tánc a hóban

Sokat táncoltuk a bonchidai invertitát. Színpadon (főleg a Vágyak kövében) inkább az Ökrösre, de otthon, ketten Ghymesre is. Táncoltuk életre-halálra, “csak lélegezz, mint a túlvilág”, persze a darabban mindig visszajöttél, feltámadtál. Egyszer azért meghalunk majd, és gyász lesz annak, aki marad. Mégis. Attól szép együtt élnünk, hogy előre vállaljuk a búcsú fájdalmát, és csak pörgetsz és pörgetsz, amíg lehet. Erővel. És visszakézből. A lábunkban meg ott a pumpa, egyre gyorsulunk. Egyre lassulunk.

3. Kispál és a Borz: Vackolj belém

Ikonikus korszak ikonikus dala. Hajnalig tartó kérdésfeltevés és érvelés. Tekert cigi meg Benson&Hedges. Currys kenyér. A teológia klubjában vagy az első közös, dohos otthonunkban. Mindegy mikor kérem: te belémvackolsz. (Füttyszóló.)

4. Cseh Tamás: Csönded vagyok

Olyan időszakunkban adtad nekem vallomásként ezt a dalt, mikor én szavakat, lángot, verset, jelet vártam tőled. Nem is értettem akkor. Sőt, haragudtam a lángért, ami benned más dolgokért égett. Nem értettem, miért marad nekem maradékul a néma hamu. Most már kezdem látni azt a teret, amit így teremtesz magad fölött. A csöndedet, amibe belenézve én is égig érhetek. Belőlem ömlenek a szavak, nehéz is lenne elzárni, csendben maradni. Te mutattad meg, hogy nem is kell elzárnom, nem kell megváltoznom. Elég, ha elérek oda, ahol a minden kimondása csönddé válik. Az a fajta, amire szükségem van. Ebben a térben már nem szemben állok veled, hogy jelet várjak tőled-felém. Együtt állunk a lángban, és a jövőnk, amit jósolok, maga a hamu. ( És nézdmá’, ebben is van füttyszóló!)

5. Kaláka – Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani?

Ezt a klippel együtt szeretem. Ott játszunk, ahol másnak eszébe se jutna. És az Inseption-vonatsínes részt eddig észre se vettem. De nem számít, ott is együtt leszünk. (Megnézzük megint? Régen láttuk.) Sajnálom, hogy elhasználódott az a bohókás, kockás bokorugró szoknyám. Abban mindig tudtam gyerekszívű lenni.

6. Szabó Balázs – Radnóti Miklós: Bájoló

Egészen hihetetlen, hogy most, mikor írom, 4 293 257 megtekintésnél tart a Youtube-on a videó. Zseniális feldolgozás. Legalább ennyi pillanattal bájoltál már eddig is te engem. Szeretem a te vad dörgedelmedet, egy állat vagy! 🙂 És zabolátlan nőstényfarkassá változom melletted én is.

7. Palya Bea: Oly szép vagy nekem

Sokat mondtam már, de azért egyszer megengeded, ugye? Hogy szobrot csináljak a gyönyörű, meztelen testedről. Agyagból. Nedves kézzel.

(Ó, ha látnád, hogy csingerálnak rá most is a kicsi lányaid! Csengetik ám a picsába! Zs. ezt is balettosan tolja, É. kendőt kötött a csípőjére, úgy riszál. R. meg csak pörög és csettintget kézzel meg nyelvvel.)

8. ByeAlex és a Slepp – Lotfi Begi: B A B A B Ó

Ezt még nem ismered, én is csak nemrég találtam. De tudom, hogy mutatnád, mert tudnád, hogy tetszik nekem. Meg mert ilyennek (is) látom magam a te szemeden keresztül. És igen, azért így írok neked most évfordulós szerelmes levelet, hogy mindenki hallja! 🙂 Meg mert benne van elrejtve a becenevem, ahogy csak te hívsz.

9. Dés László – Geszti Péter (meg a Vígszínház társulata): Mi vagyunk a Grund

Az új kedvencünk, lemegy naponta százszor. Szeretem, hogy olyan játszóteret alkotsz, olyan csapattal, ahol jó építeni. Jó téged követni. Jól motiválsz. A legelképesztőbb főnök, munkatárs, beosztott vagy számomra – mikor mi adja, csak szabadon variálva. Veled együtt dolgozni maga a grund. A kezünkbe fér.

Neked köszönhetem, hogy cserkész lettem. Hogy megtanulhattam, ha az erdőben le akarok ülni, padot kell építenem. És hogy a megfelelő emberekkel együttműködve felépíthetjük azt az életet, amiben jól működünk. Akkor is, ha ez a forma előttünk még nem is létezett. Nekünk megmarad. Hogy utánunk mi lesz, már nem a mi dolgunk. Az a jövő innovátorainak döntése lesz. Remélem.

10. The Rembrands: I’ll be there for you

A banda, a Cassiopeia őrs, a V.I.R.U.S., a koris négyes, a hétfői sör-virsli-Norbi csapata, a MárkésMarci meg miketten, és még egy csomó csapat vagy közösség, ahová veled együtt vagy általad tartozom. Mind eszembe jutnak, mikor felcsendül a főcímdal. Hányszor nézhettük meg eddig a teljes 10 évadot? Legalább harmincszor. De nem baj, nem elpazarolt idő. Táplálja bennem, hogy I’ll be there for you. Itt leszek. 🙂 Itt leszünk. És forgatunk még pár filmet, bulizunk még eleget, ne félj! Nem kell hozzá feltétlenül valaki lakodalma.

11. Sickratman: Evvel a dalban mondom el

Ráadásnak egy poén, hogy oldjam magasztos, meghatódott zavaromat. Nélküled nem ismernék olyan idiótákat, akik egyszerre bosszantanak az idétlenkedésükkel, és teszik széppé az életet. Például olyanok, akik gond nélkül lezavarnak egy 6 milliós költségvetésű, 650 fős tábort a semmi közepén, de közben ezt az annyiraszarhogyazmárjó-dalt üvöltik a terepjáró platójáról, átrongyolva a dzsindzsán. Az UAZ nyomában.

Jó veled ez az élet. Hálás vagyok érte neked is, meg mindenkinek, aki osztozik velünk, és megtisztel azzal, hogy a része.

Szeretlek, te Istenfia!