Részben érintettük már a témát a „Mit jelent neked a Karácsony?”-nál is. Most kicsit más szemszögből nézz rá a kérdésre, hogy is szeretnél ünnepelni.
Lehet másként ünnepelni
Őszintén, legbelül van valami, amit egészen máshogy csinálnál, mint szoktátok? Mondjuk, túl sok a jövés-menés, a fölösleges étel, az ajándékhalom? Legszívesebben elmennél egyedül valahova messzire? Vagy ellenkezőleg, régóta egyedül ünnepelsz, és szeretnél együtt lenni valakivel, de nem akarsz senki terhére lenni, ezért nem hozod szóba?
Sok hasonló kérdés merülhet még föl, és valljuk be, nem könnyű megvalósítani egyet sem, akármennyire erős és jogos a vágyad. Főleg azért nem, mert nem csak minket érinthet drasztikusan, hanem a szűk vagy tág családunkat is. Az ünnepi szokások pedig nehezen és lassan változnak. (Szerintem szerencsére.) De néha az egyénnek tényleg egész más lenne ünnepi, és ha sosem tudja kipróbálni, akár az egésztől eltávolodhat.
Ha olyan helyzetben vagy, hogy megtehetsz egy radikálisabb lépést, akkor hajrá! Mondjuk már nem a szüleiddel laksz, és ők még várnak haza Szentestére, de te már külön akarsz lenni. Vagy régóta szeretnél valamilyen szolgálatot vállalni ilyenkor olyannál, aki egyébként magányos lenne, és neked magadnak nincsenek erős családi kötelezettségeid. Vagy elvonulnál valahova magányosan, hogy spirituálisan lehess közel.
Változtatás kicsiben
Ha hasonlóra vágysz, de családi állapotod épp nem engedi a megvalósítást, akkor gondolkodj, hátha megvalósítható kicsiben, vagy másképpen a mostani helyzetedben is. Kisgyerekekkel például kedves lehet 24-én délelőtt meglátogatni az idősek otthonában azokat, akiket senki nem vitt haza: párat énekeltek, vagy a gyerekek rajzot visznek nekik, és boldogok lesznek! Ha elvonulnál egyedül, elvonulhatsz családostul is: biztos van fűthető kulcsosház, vagy kölcsönkérhető nyaraló valahol, és ha a családoddal is, de a nyüzsgő környezet helyett a természetben vagytok, már egészen más, sokkal békésebb.
Azt is lehet, hogy megfőzitek-sütitek a szokásos adagot, aztán a felét becsomagoljátok, és elviszitek valakinek. Így is elég lesz nektek bőven, ami marad! Vagy eleve a felét készíted, és a különbözetet eladományozod. Vagy csak annyit teszel, hogy nem dobsz ki maradékot, nem eszel többet, mint amennyi tényleg szükséges. És nem vársz háromfogásos vacsorával rokont 26-án este, mikor te kerülsz sorra az ő látogatási listáján, mert úgyis tudod, hogy három napja csak folyamatosan eszik mindenki, és különben is ma már kétszer is ebédeltek, először az egyik nagymamánál, aztán a másiknál.
Először csak óvatosan
Akármilyen változtatást szeretnél, akár kicsit, akár nagyot, hagyj időt! Magadnak is, hogy kiérleld, mit és miért szeretnél. De főleg a többieknek adj időt, és készülj az első ellenállásra. Talán már régóta gondolkodsz, de nekik még nem mondtad, nem csoda, hogy derült égből jövő villámcsapásként éri őket. Te se örülnél rögtön egy hasonló vad ötlet neked szegezésének. Minél radikálisabb, annál több idő kellhet hozzá, hogy a megvalósítással ne okozz sérülést senkinek. Talán mire itt a Karácsony, sikerül integrálni, mint új vagy más elemet. Talán majd csak pár év múlva.
Nem kell feladnod a vágyadat, ha úgy gondolod, közelebb vinne téged vagy titeket az ünnep belső titkához! De légy bölcs, magyarázd el türelmesen a motivációdat, és tudd elnapolni is, ha kell.
