Zs egy apró kedvességgel nagy örömet okozott nekem, ezért hirtelen felindulásomban megöleltem, megpusziltam, és azt mondtam neki:
“Te Isten csodálatos teremtménye vagy!”
Erre ő csak ennyit:
“Tudom.”
Mikor ilyen egyértelmű a válasz, az valóban valóságos pillanat.
De hogyan lehet úgy szülőnek lenni, hogy ez a tudás ne csak 4 évesen legyen meg, hanem megmaradjon egy életre?
