Középső lányom, É, gyakran jön oda hozzám jókedvében, kezébe veszi az arcom, és bájos bohócosan pillogtatva megkérdezi: “Jó napod van?” És néha még azt is: “Boldog vagy?”
Átlagos nap
Teljesen hétköznapi helyzetekben lát annyi örömöt, pusztán attól, hogy megy a világ rendben, hogy az én kapkodásomat, fejben pörgő / papírra írt feladatlistámat is belassítja, és hirtelen a létezés fontosabb lesz a teregetésnél vagy az odakapott palacsintánál. É. nagy átkeretező.
A videóban a kislány nagyon hasonlít É.-re. 🙂 <3
Az én napomban sok fantasztikus dolog volt. Kezdődött egy szívhez szóló facebook poszttal, folytatódott a munkahelyen közös színezéssel és társasozással, és nem maradt ki belőle néhány elismerő szó az esti jógán. Mindennek megkoronázása egy tartalmas beszélgetés volt egy rég látott cimbivel.
Pedig mindez egy átlagos napnak indult. 🙂
Az ilyen átlagos napok összessége adja a boldog életet, nem?