Mindig érdekelt a szexualitás és a kapcsolati intimitás viszonya. Régóta izgat, a valós nők mikor és miért adnak oda egy-egy újabb szeletet magukból. Kinek van kedve beszélgetni erről? Ugyanis, képzeljétek, könyvet írok!

Örülök, hogy olyan korban élek (és olyan családban nőttem fel), ahol a szexualitás és a test már nem tabu (annyira). Örülök, hogy egyre több műfaj fedezi fel magának újra a retusálatlan aktot és az erotikát, ami távolról sem pornó. Sőt. Felszabadító, hogy sok bántalmazásról, abúzusról szóló tapasztalatot már nem kell az áldozatoknak egy életre titokként hordozniuk, mert előbújhatnak sebeikkel a sötétből, és meséikkel gyógyítják, támogatják magukat és egymást. Ez nagyon fontos!

És mégis van egy kis hiányérzetem. Beszélünk a súlyos történetekről, beszélünk a hírességek álomszerűnek vagy botrányosnak tartott sztorijairól. De nem beszélünk a szép, kapcsolat fejlődési kontextusban lezajló erotikáról. Az érem másik oldala még mindig rejtve van.

A szexualitás teljes pompájában az intimitást, a kapcsolatot öltözteti ünneplőbe.

Elmesélhetnénk egymásnak, kik voltunk egykor, hogyan bimbózott ki testünkben a szerelem vadrózsája. Mert mindannyiunkban ott él az egykori, jegyeit rejtegető, aztán azokat mégis felfedő királylány, az emlékeinkben (és gyakran férjeinkben) pedig a kitartó és furfangos királyfiak. Akik a titkos jegyeinket, valódi lényünket akarták megismerni, és odaadták érte minden táncoló malacukat.

Elhatároztam, hogy összegyűjtöm a hétköznapi nők történeteit arról, ahogyan a szexualitás kibontakozik a kapcsolatokban. Azokat a szép, romantikus, erotikus vagy akár szomorú meséket, amelyekre szívesen emlékszünk, mert az átéltek közben jobban megismertük magunkat, a másikat, a kapcsolat pedig a megfelelő pillanatban kapott új perspektívát a továbbfejlődéshez, esetleg végső jelzést arról, hogy nincs értelme folytatni. Vagy alakulhatott volna, de külső események másfelé terelték.

Egy ívre fűzve azokat a pozitív példaként szolgáló történeteket, amik arról beszélnek, hogyan érdemes, hogyan érte meg kezelni valós szereplőinek az intimitást, a testiséget, és hogy milyen utat jártak be a kapcsolatok történetében, míg eljutottak a különböző első alkalmakig, újabb fordulópontokig. Mert a kapcsolatok mindig fejlődhetnek, az elsők sosem fogynak el. Megtapasztalásuk nem csak az ifjak kiváltsága.

Az Ad Librum kiadó riportkönyvírási pályázatának köszönhetően meg is jelenhet, hogy továbbadható, ajándékozható, személyes beszélgetéseket elindító könyvvé váljon. Ehhez keresek beszélgetőpartnereket, minden korosztályú és élethelyzetű nőket, akik természetesen nem lennének nyilvánosan felismerhetőek vagy név szerint megemlítettek. Hiszek benne, ha összegyűlünk elegen, a különbözően megélt meséink és élettapasztalataink sokasága az egyéni jellemzőikkel együtt valahogy mégis kiadják majd az egészet, az általános emberi, női tapasztalatot a szexualitás kapcsolati kontextusáról. Mert a szexualitás, az erotika, a másik testével való találkozás nekünk, nőknek, elsősorban kapcsolati cselekmény. Akkor is, ha a szexet a lehető legtágabban értelmezzük.

Mi mindenre gondolok?

  • Az elsők teljes skálájára. Bokrok mögötti titkos, mégis igazi gyerek-csókoktól, kamaszok forró érintéseitől az odaajándékozott szüzességen át az első orgazmusokig, és amikre az előttem álló évekből, rám váró elsőkből még nem is tudok példát hozni.
  • Mindenre, amit nem is tartottunk szexnek, vagy azt hittük, sose tennénk meg, és mégis megtapasztaltuk: a pettinghez, orális-, anális szexhez való viszonyunk, és annak változásai a testi és kapcsolati tapasztalatokkal.
  • A hódító lovagok szép-szomorú emlékére, akiket bánnunk kéne, de mégsem tesszük. Tanultunk belőlük valamit magunkról?
  • A viharos kalandokra. Hogy miért engedtük bele magunkat, és mi maradt utánuk?
  • Azokra a történetekre, mikor más szelek jöttek, és a véletlen vagy a tragédia más befejezést írt, mint szerettük volna.
  • Az első látásra, minden síkon gyorsan érkező, és mégis életre szólóvá váló kapcsolatok hirtelen virágba borulására.
  • A testi-lelki intimitás egyre mélyülő összhangjára.
  • A magasat, a transzcendentális határt súroló szexualitásra.
  • Mellékvágányok titkos kivirágzására, mikor az eredeti kapcsolatok halványodni kezdenek, az újak pedig fontossá válni.
  • Azok tapasztalataira, akik közé az erotikus stílusváltás, a játékosság hozott új perspektívát.
  • Változást hozó korszakhatárok történeteire az összeköltözés, a házasság ünnepétől a várandósság alatt, kisgyerekek mellett megélt szextől az idősödő, egymást újra felfedező időkig.
  • Az újrakezdők nehezített terepére, a gyász vagy válás után kialakuló új bizalomra, ami összeegyezteti mindazt, ami volt, és ami van.
  • És minden másra a szexualitásról, amire jó emlékezni, de még címkéket sem találunk hozzá.

Ha bármelyik pontban magadra ismertél, kérlek, írj nekem! (veronka@asszonyszovet.hu) Beszélgessünk, meséld el a saját történetedet, azt a szeletét ennek a gyönyörű világnak, amit csak rajtad keresztül ismerhetünk meg! Ha túl intimnek tartod, ha nem, ígérem, senki nem fogja tudni, hogy pont te mesélted, vigyázok a felismerhetőséged védelmére.

Akarom, hogy hagyjunk nyomot ebben a világban a testi szerelem ritka és becses kincséről, ami a megfelelő társon és a vele való közös fejlődésen fényesedik. Hordjuk össze, fűzzük nyakékre, vegyük leltárba e drágaköveket!

Azoknak a királylányoknak, akik még a hogyan-t keresik. És elkötelezett hálával azon királyfiaknak, akik odaadták titkos jegyeinkért minden malacukat.

Mesélnél nekem?

királykisasszony

Pin It on Pinterest