Augusztus első szombatján tartottam az első vörös sátrat. Hogy milyen volt? Itt a beszámoló.

A csapat

14-en jöttünk össze az ország sok különböző pontjáról. Volt, aki egyedül jött, volt, aki párban, és voltak akik öten együtt, barátnők, hogy így ünnepeljék egyikük negyvenedik születésnapját. Sokfélék voltunk korban, élethelyzetben, világlátásban, és mégis, létrejött a varázslat, az elfogadó, könnyed hangulatú, felszabadult női kör. A létszám pedig pont elég is volt ekkora térre, meg talán lelki befogadó-képességre is.

A hely

A jurtánk, mint helyszín egyértelműen hozzátett valamit. A kör-forma, az őseink emléke, a természetközelség, a sátoros-ünnep élménye, és talán az egyszerű, de csinos belső díszítés is, amit nagy izgalommal varrtam meg előtte két nappal. Délelőtt kellemesen járt benne a levegő, szeretem a jurta természetes légkondiját, ahogy a ponyva alját felhajtva, tündöktakarót felül kinyitva a fizika beindul. Igaz, délutánra már nem volt, ami megmentsen minket a kánikulától, addigra kicsit az izzasztókunyhó-élményt is megkaptuk.

De pótoltuk a levegőt gyümölcsfák árnyékában tartott szünetekkel, pikniktakarós, batyus ebéddel, és élveztük a házigazda, Kati húgom gondoskodását, meg finom kávéját is.

jurta

Facilitátori szerep

Amennyire izgultam, meg kapaszkodtam a jegyzeteimbe, annyira könnyű lett végül a feladat. Jó, hasonlót is csináltam már, és a helyzet is megszokott, rég nem félek a “szerepléstől”, sem a vezetéstől, programkoordinálástól. De pont ezt, ahogy DeAnna átadta, ezt még sose csináltam. Ezt is meg kell tanulni, valahol elkezdeni, és hogy máshogy, ha nem azzal, hogy csinálom.

Jó volt megtapasztalni a másik oldalról is, milyen jól összerakott workshop ez. Egyszerű, gyakorlatias, van lehetőség elmélyülni is, megosztani is, de nem kell helyben szanaszéjjel elemezni, idegenekkel mély dolgokba belemenni. A lényeg belül, bennünk történik, és pont annyira, amennyire engedjük, amennyire épp szükségünk van. Van benne spiritualitás, de mégsem túl lila-ezo-szinkretizmus, csak a lehetőség, hogy a transzcendens az immanenssel találkozzon. Hogy a testem-lelkem-szellemem egy ünnepi pillanatra szentség legyen a számomra.

Nyilván nem volt tökéletes a megvalósítás, rögzítettem a javítási lehetőségeket. A fejem már tudja, hogy nem is kell tökéletesnek lennem. Már csak az önképemnek kell elhinnie. 🙂

Visszajelzések

“Kitágította, másik dimenzióba helyezte a nőiségemet, anyaságomat. Mint, amikor a mag megszabadul a kemény burkától, hogy növekedésnek tudjon indulni. Amit magammal viszek, szóval nehezen kifejezhető: hazaérkezés érzés, békesség, teherletétel, megtisztulás, megerősítés, hogy szükség van a női körökre, a rítusokra, szertartásokra…. Olyan tiszta női energiákat kaptam, amelyet lánygyermekként  a családomban nem, s ennek nyomán mintha egy sosem ismert ősbizalom kezdene ébredezni bennem.”

Tünde, 47

“Megerősített, oldódtak a gátlások. Mindig megtapasztalom, hogy le lehet tenni a régi, múltbéli fájdalmakat. Nem kell cipelnem őket. Rajtam múlik. Magammal viszem a női kör erejét, az együtt nevetés örömét. Azt, hogy nem vagyok egyedül. És ami a legfontosabb, örülök, hogy NŐ vagyok és ez jó nekem.”

Anna, Budapest

“Jó volt átírni az első vérzéshez kapcsolódó érzéseket, negatív emlékeket. Nagyon befogadó és jó hangulatú kör jött létre, aminek az emlékét beépítettem, hogy bárikor hozzá tudjak kapcsolódni. Ez megerősít, hogy sosem vagyok egyedül. A határainkat mi állítjuk magunknak. Testközelséget. Testtudatot. Harmóniát a természettel, a saját testem változásaival.”

Eszter, 38

“Másképp gondolok a méhemre. Soha nem kezeltem külön és ez hiba volt! Folyamatosan figyelem és próbálom a jeleit értelmezni. Más látásmódot viszek haza magammal szemben és egy felismerést, hogy a lányomtól rég kérdeztem meg, hogy ő mit akar. Mindig csak én döntök.”

Éva, 36

női kör

Köszönöm a bizalmatokat! Az első csapat mindig ti lesztek.

A jövő: lesz még Vörös Sátor

Lehet, hogy egyszer elengedem DeAnna módszerét, és csinálok teljesen sajátot, de addig még jópárszor megtartom pont ezt, hogy kívül-belül megtanuljam. És megértsem: mit, miért, hogyan.

Az idei évbe még belefér egy, talán az ősszel, mikor még nincs nagy hideg. Mert a fő kérdés a helyszín, hogy ne kelljen a jurtát elengedni, de azért legyen tartalék beltér is, ha zordra fordulna az időjárás. De amíg lehet, jó lesz az a sátoros kör-élmény.

Ki jön legközelebb?

vörössátor

Pin It on Pinterest